Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is.
Evangélikus templom Mártonhegy 1335-ben plébániatemploma van - temploma után, melynek Szent Márton lehetett a védőszentje, Szentmárton volt a neve. Templomának eredete egy századdal korábbra, a XIII-dik századra tehető, mert eredetileg háromhajós bazilika volt.
Vízimalom Kisbacon A székely ezermesterség még mindig működő csodája, a kisbaconi Fülöp-malom. Megtaláltuk, messziről hallszik a zubogás. Elek apó után ide vezetett az utunk, és szerencsénk volt mert a malmot működés közben találtuk. A kedves kis Etelka néni most is mesélne, ha maradtunk volna.
A Bodoki hegyseg névadó, de nem a legmagasabb csúcsa. Sikeresen megtaláltuk még a gps nélkül is, amely épp útközben mondta fel a szolgálatot. Jó kis hely ez a Bodok-csúcs, már rég felakartam jönni ide, éppen úgy adódott, hogy egy fárasztó gerinctúra keretén belül sikerült a dobozkát is megtalálnom, kitűnő egészségnek örvend. Szemünk szánk tátva maradt a tetőn.
Zalánpatak római katolikus temploma 1863-ban épült, a Kisboldogasszony tiszteletére. A falu határában számos ásványvízforrás buzog fel. Na, ez egy szep kis temeto a templomocskaval egyutt.
A turulmadaras emlékmű 2006-ban készült a honfoglalás és hősi halottak emlékére. A turulmadar emlékmű 2006-ban készült, a honfoglalás és hősi halottak emlékére. Két alkalommal is kerestem az (állítólag) itt elrejtett geodobozt, de sajnos nem találtam meg. Igaz en is sokat keresgeltem.
A Kincsek pataka a Capul Homoraciului és az Osoiul Mare nevű dombok között ered, északnyugat felé folyik, és Páró község előtt felveszi a Muncsel (Muncelul, Lecioru peste totu) nevet.
Bibarcfalva látnivalója a református templom Szent László-legendát ábrázoló freskótöredékei. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Balázs. Ezt a rejtekhelyet már jó régen megtaláltam, mint a letöltött képek is bizonyítják.
Sepsimagyarós Háromszék egyik kis települése a bodzafordulói hegyek előterében, a Cseretető alatt. Vartam, hogy meg valaki hozzaszol e rejtekhelyhez, de hiaba. Ha már erre jártunk visszarejtettük a dobozt egy szív alakú mélyedésbe, kövek takarásába.
Kérem az új koordinátákat, hogy kijavítsam a jelenlegit. Azt hiszem, hogy valamilyen álrejtés vert át, töltök fel ide képet. Néhány fát kivágtak, újat telepítettünk a régitől 63 méterre, a patak mentén lefele. Az iskola és a Likistein - ahogy a kommandóiak nevezik a svájci mintára készült épületet.
A doboz nincs meg. Tavasz Tündér csak nagyon kimérten osztogatja kegyeit, de azért érdemes elindulni, mindig akad látnivaló. A homoródalmási Sóskút Lövéte felől a második Sóskút utcai bejárat végében található, a patak partján.
A múlt század közepén még elég magasan álló romokból egy középkori templom maradványait azonosították, amelyeket Orbán Balázs ismertet: 8 lépés hosszú és ugyanilyen széles poligon záródású szentély, 17 lépés hosszu és 11 lépés széles hajó. Eléggé szomorkás időben indultam a rejtekhely keresésére. Nyári és téli időszámítások találkozásánál indultam útnak, kissé barátságtalan időben biciklizni, de megérte a fáradságot.
Sepsiszentkirály környékét böngészve a neten, két érdekes fotóra bukkantam a Panoramio egyik oldalán. Az egyik kép címe A szarvak között, a másiké Lovas farmról.
Hát, ami igaz, az igaz. Ez igen, ez gyors találat volt. Nem volt nehéz megtalálni a dobozt, a leírás pontos. Székelyudvarhely nyugati, Székelykeresztúr felé vezető kijáratánál, kőfallal körülvéve áll a kis kápolna, amelyet Jézus szíve kápolnának is neveznek.
Kőkereszt Tusnád Oh szent kereszt légy oltalmunk, így szól annak a kőkeresztnek a felirata, amely Tusnád falu egyik fontos kereszteződésében, a központból Alszeg felé vezető úton található.
Csókás-feredő Csernáton Édes-kénes, lúgos gyógyvízes fürdő, amely 2012-ben kalákában készült el. Meglett, és a viszonylag új feredőt is megcsodáltuk, megszaglásztuk. Mivel még nem jartunk arra fele, a mai szép napot annak környéknek szenteltük. Ide már feljöttünk a terepjáróval.
Nem a kőgombák, hanem a menedékház feletti Csűr-kő volt az úticélom.
A homoródszentpáli sóskút a falu bejáratánál található, közvetlenül az Oklánd felől érkező út mellett. A kút, amely ma már több száz éves lehet, a közösség tulajdonában van, egykor gondnoka is volt.
Ma is álló kis gótikus temploma a XIV-dik század közepén, 1350 körül épült - korábbi egyházi jellegéhez tartozik, hogy a kerci apátság birtoka volt. Ez a templom is teljes felújítás alatt van.
Az Orlowski kapitány forrása a Calinet- (ejtsd Kölinec) szakadékvölgyben található, a jellegzetes színezetű Sárga-fal aljában. Régebb jelzetlen útvonalon lehetett ide eljutni, ma a piros háromszöget követve indulhatunk ide, a Barcába ömlő Calinet-patak hídjától.
Fel orat kerestuk, teto alatt, mogott, folott, de nem talaltuk. Ez nem jött össze.
Az Udvarhelyi-medencét keretező dombok legmagasabbika, a 886 méter magas Szarka-kő, messziről csak erdővel borított csúcsnak látszik. Megtaláltam, így nagyon örvendtem. Egy Daewoo Tico szemelygepkocsival, remeltem, hogy a kozelebe tudunk jutni. Hogy Székelyudvarhelyhez ennyire közel, ilyen jó kirándulóhelyet találunk.
Szentkereszty-kastély Sepsiárkos Mikor mi ott jártunk -egy hétvégén- a kapun kívül paroltunk - saját akaratunkból, és a jegenyesor mentén besétáltunk a kertbe. Miután megérkeztem a faluba, végighajtottam a jegenyesor mentén. Bánatunkban rejtettünk egy csokitojás dobozt a bal hátsó saroktól pár méterre, a kőfal egy üregébe. A Szentkereszty-kastély Sepsiárkos alsó végében helyezkedik el, a főutról jegenyesor által határolt ut vezet fel hozzá.
A Csíkszereda - Székelyudvarhely közötti országút északi oldalában, nagyon közel ahhoz a kanyarhoz, ahol a Gyepü-patak átfolyik az országút alatt, egy felhagyott bányaüreg található. Persze hogy lampa nelkul mentem, vegul a fenykepezogep vakujat fokuszalni segito voros fenyforrasnal tapogatoztam vegig a tarnat egy regi I. Jó 40 éve nézem ezt az üreget. Institutul de Prospectiuni si Explorari Geologice.
A Rétyi-nyír egy több hektáros természetvédelmi terület, növény- és állatritkaságai miatt Európa egyik csodája, a környékbeliek kedvelt turisztikai célpontja. Udv, tud meg valaki valamit errol a dobozrol? A fenyvesbelit vadasztatok le? Ez egy teljesen uj doboz.
Sikeresen előkerült a doboz a (fenyőtű)kazalból, miután sikerült internetes segítséget kérni. Utolag kiegeszitenem a 2012-ben elhelyezett Lakoca rejtekhelyet. A Háromszéki havasok egyik legjelentősebb csúcsa a Lakóca, 1776 m, Erdély és Moldova vizválasztója, bár a történelmi határ a Putna völgyén halad föl.
Innen, a Perkőtől a Lemhény és Almás közti Szent Mihály-hegyig ellátsz. Na, ezt kerestem sokáig, hogy aztán rájöjjek, hogy üti ki a szememet. Mar kerestem egyszer de akkor megsotetettem es nem is eroltettem nagyon, hogy hol is van a doboz.
A Bodoki-hegységben, a Henter-csúcs közelében találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egricskő vagy Prédikáló-kő nevű, 2 méter magas, lapos tetejű sziklaalakzatot. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikáltak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai. Málnás faluból, a Málnás-patak völgyéből indultunk, a piros pont jelzésen.
Sajnos egy kissé szemetes a rejtekhely környéke. Megtaláltuk, két kutyus reménykedve elkisért. Itt is meglett a dobozod, szép tavaszi napsütésben, a keresztek közelében. A Hármaskereszt emlékmű felavatására 1996 október 31-én került sor.
Kár,hogy nem foglalkoznak eléggé vele, bár látszik, itt-ott valami állag megőrzésre tett kísérlet. Többször is voltam a Fogarasi havasokban gyalog, utoljára egy óriási vihar kergetett le a Bilea-tótól. Fogaras városában jó állapotban maradt meg az impozáns várerőd, a 14-dik és 17-dik század között épült vár fallal, vizesárokkal van körülvéve és 4 sarokbástyával rendelkezik.
Engem is megkisertett a nagy melyseg a Nagy Boglyarol, hogy onnan repulhessek egyet a nagy semmibe. Bustényből indultam, a kabinos drótkötélpálya indító állomásától. Ez nem mas, mint Busteni varosa fole magasodo Nagy Boglya sziklatornya, romanul Claia Mare.
Szent Imre herceg mellszobra, 2008 - Gelence.
Mire bekapcsoltam a gps-t, addigra a többiek meg is találták, gps nélkül is. Eleg nehez megtalalni, 2 masik bukaresti kincsvadasz talalta meg elottem, es igy konnyu volt. Megtaláltam a ládát a feleségemmel együtt. Egy sétát tervezünk, hogy látnivaló is legyen, célpontként irány Tusnádfürdő.
Kőhalom várától északnyugatra, 1 km távolságra, a Sövénység-patak földrajzi bal partján, a DN13-as nemzeti úttól alig száz méterre, egy látványos sziklafalat találunk. A Sárga-tető (Gelberreeg) déli oldalában levő sziklafal mintegy száz méter hosszú, és kelet-nyugat irányban nyúlik el. Mindig azt hittem, hogy ez lösszfal.
A Bodzavámról kifele vezető úton a vámház romjait elhagyva az a völgyben jobbra felefele haladunk, megcsodáljuk a Nagy-üvöltőt és a mészkőalakzatokat. Nagyon tetszett a mésztufa formája, színe, a rajta csörgedező, szétterülő kristálytiszta vízzel. Itt sem boldogultam GPS nélkül.
Torja után az első nagyobb völgy jobbra. Torjáról Bálványosfürdő felé a Torja-patak mentén vezet az út. Ami igaz az igaz, a Malnas elnevezesu helyek. Bálványosfürdőről tartottunk a Jajdon-völgy felé, rövid kitérőt tettünk, megtalálni az itt elrejtett geodobozt.
A rejtek adta magát, de doboz nem volt sehol.
A rengeteg érték közül említsük meg a Borsai Nagy Clara adományait, az 1789-ből származó festett templomajtót és az 1782-ből datált Úr asztalát. Benéztünk a 13-14-dik században épült templomba, ahol Kányádi György református tiszteletes elkápráztatott alapos ismereteivel.
Bardóc és Bibarcfalva közt, a Kerekhegyen és a Csutakos tetőn egy 18 halomból álló, kora bronzkori temető van. Keso delutan indultunk a sirok fele tele voltam varakozassal. Ezt az ureget korbekutattuk, nem is olyan kicsi, konyekig benyultunk de doboz sajnos nincs. Sajnos a dobozt valaki kiemelte.
A Plaiul Foii menedékháztól indulva, a Hidak-völgye az egyik legrövidebb út, amely az említett sziklanyeregre kiérve, kivezet a hegység derekánál, északkelet-délnyugat irányban húzódó, jelzetlen ösvényre. A Thermopüla-átjáró a Királykő-hegységben, a Középöv ösvényén található.
Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Szóval ti minden leírás, szöveges segítség, kép vagy gps koordináta nélkül találtátok meg a rejtekhelyet?
Vadrózsák körül. Vadrozsák és autóparkok közt. Vadrózsák körül és drótok között. Középkori templomáról nincs adat.
