Útban Tündér Ilona vára felé megkerestük Sóstótetej várát is. Mivel nem egy és nem kettő korhadt csutak található a környéken és persze hóval borítva, de miután úgy feltúrtuk a helyet, hogy a vaddisznók elbújhatnak mellettünk, végül csak előkerült a dobozka. Nagyon helyes. Itt mi lettünk az ezüst érmesek.
Gógánváraljától északra eső hegy tetejét a középkorban Gógán vára koronázta, valamikor a 16-dik században pusztult el végleg, romjait a község lakosai teljesen elhordták. Gógánváralja egyik látnivalója a református templom és harangláb. Gogánváraljára érkezve előbb a haranglábot akartuk megnézni, és rejteni ott. Sajnos dél felől indultunk a dombnak felfelé, jobb lett volna az északi úton elindulni.
A Szentimrei Büdösfürdőtől délkeletre található Bánya-patak egyik látnivalója a majdnem 3 m-es, felfüggesztett kőfotelhez hasonlítható vízesés, pontosabban kétlépcsős zuhatag a patak medrében. A hirtelen bekoszono tel utan igyekeztem kihasznalni a jo idot. Tévedés, a tél nem köszönt be, csak jól megijesztett :-). A madártemető után ezt a vízesést kerestük meg.
Középkori temploma a gótikus kor alkotása. Ott voltam a rejtesnel. Ha februar akkor farsang es ezen voltunk Apacan egy nagyon lelkes csapattal Erdovidekrol. Na de annál jobban ízlett végül beleírni a nevem a noteszbe.
Málnásfürdőről, a Száldobos-patak völgyéből indulva, a sárga pont turistajelzést követve, kiérünk a Henter-mező legelőjének széles tetejére, a Bodoki-havasok egyik legszebb kilátópontjára. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont földrajz körösei,megtaláltuk a Henter-mező kőgombái rejtekhelyet. Na, szóval. Tobb sziklaalakkal is talalkozhatunk a bodoki havasok e mellek-gerincen.
Sárkányablak, románul Fereastra Zmeilor.
Dugásfürdő 2 Csíkdánfalva A hídtól lejjebb hódok által épített gátak duzzasztják a patakot. A helyszínre érkezve, először sétálgattam egy kicsit a környéken, nézelődtem, fotózgattam.
Katolikus templom Gyergyóújfalu Gyergyóújfalu neve szerint új falu, de csak a középkorból ismert más, régebbi plébániával szemben. Ugyanis már a gótikus korban kis temploma van és 1576 előtt plébánia, 1656 előtt pedig virágzó plébánia.
A Szent László emlékhely magába foglalja a Szent László kápolna konzervált romjait, Szent László kövét, valamint Szent László kútját és az újonnan épült haranglábat. Végre elértünk a kitűzött célhoz. A Szépvízi tároló rejtekhelyén mikor belőttem a következő célpontot, ami a Kis Pogány Havas volt, úgy döntöttem, nem megyek vissza Szépvízre, toronyiránt rövidebb.
Körbejártuk, nézelődtünk, kavicsbánya, vadkacsa, halász volt a környéken. Ez a rejtekhely volt abban a pillanatban a lakhelyemhez legközelebb levő, nem saját, általam még meg nem keresett. A Göröcsfalva közelében levő, benyúló földnyelvvel rendelkező, a rejtő által Nyelves-tónak keresztelt tó, az újabban elhelyezett irányjelző táblákon Rákosi tó elnevezéssel jelenik meg.
Érdekes hely, nagyon hasonlít a környéken fellelhető maradványokra, mint amilyen a lövétei Várhegyen, vagy a bágyi várnál látható. Kerékpárral jöttem ide, igaz a bicikli a kocsi tetején volt :-). Azzal a különbséggel, hogy ennek területe jóval kisebb, és szabályos négyszög alakú, ami természetes, ha egy őrtorony helyéről van szó.
Vizét vannak akik fogyasztják, annak ellenére, hogy időnként a forrás fölött tábla hirdeti, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas. A rendőrséggel szemben pár kocsi parkolására alkalmas hely van. A Mária-forrás a Rózsa és a Sas utcák kereszteződésénél található a rendőrséggel szemben, a forrás előtti park szép, rendezett.
Lázárfalváról a nyírfürdői elágazásnál Kápolnamező felé indultunk, majd a nyaralók után továbbmentünk az erdei úton egy darabig, követve a vörös kereszt jelzést. A mai nap lázárfalvi rejtekhelyeket kerestem fel. A tető előtt nem sokkal, egy pihenő mellett, vasban rendkívül gazdag, vöröses vizű forrást találtunk.
Megtaláltuk, és csatlakozva az elöttünk szólókhoz akik nem jegyezték még be a találatukat, valóban hideg - sőt március 23hoz képest nagyon hideg van. Kisse szukos helyen van, nehezen sikerult kiszedni. Ma székely zászló van a zászlórúdon. Lisznyó a Székelyföld déli részén, a Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén található.
A Dél-Hargita nyugati oldalán, a Kormos-patak völgyében, terepesebb kocsival járható út köti össze a Hargita megyei Csíkszentkirályt, a Kovászna megyei Erdőfülével. A Gyertyános-tető és a Kormos teteje között, a völgy egy nem túl hosszú és nem túl szűk szoros jellegét veszi fel.
A homoródszentpáli sóskút a falu bejáratánál található, közvetlenül az Oklánd felől érkező út mellett. A kút, amely ma már több száz éves lehet, a közösség tulajdonában van, egykor gondnoka is volt.
2007 júliusában másodszor jártam végig a Hargita gerincét, és ebből az alkalomból 3 ládát helyeztem el az útvonalon, amelyeket aHargita-túrázóknak ajánlok. A geodobozt megtaláltuk, viszont egy árva lelket sem az egész településen. Elég beteg volt. Mivel első megtalálásom, nagyon örültem neki.
Az első geocitrom alkalmával találtuk meg ezt a dobozt. A sepsiszentgyörgyi Geocitrom alkalmával találtam meg ezt a rejtekhelyet.
Önműködő köztéri illemhely Csíkszereda Teljesen automatizált, öntisztító, áramszünet esetén kézzel is nyitható, használata készpénzzel vagy bankkártyás fizetéssel is lehetséges. A Gál Sándor téri okosvécé 319 ezer lejbe került.
Törvényszéki palota - Csíkszereda, 1904.
Bár a Rigó-tó és a Mogyorósi-tó viszonylag közel vannak egymáshoz, 150-200 m távolságra, a két tó között nem a nyílegyenes, az árkon-bokron a járható út.
A templom mai napig megőrzött stílusjegyei is erre a korra utalnak, román és gótikus vegyesen. Belépni csak alázatosan lehet, mert alacsony a kapu. A helyszínre érkezve már az alsó kapun beléptem a templomkertbe.
Régóta keressük a Visszafolyónak is nevezett vizesárkot. A Kecskevésznek nevezett elágazástól lefele, a híd után az Ivó-patak felé tartunk, és átmegyünk két hídon. A koordináták segítségével könnyen rátaláltam a tárnára, majd a visszafele folyó patakra, miután jó darabig bolyongtam Ivó felett az erdőben, lévén hogy Kápolnás felől a Cekend tetőn keresztül érkeztem.
Tulajdonképpen a Meleg-patak, a ferencjózsefi térképen Kurta-patak, medrét és környékét hívják így. A Melegárok Szécseny nyugati részében található, délnyugat - északkelet irányban szeli át a Csíkszeredához tartozó nyaralónegyedet.
Ezt a dobozt elég hammar és könyen megtaláltam. Az első Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt.
Siklótető Kommandó Komandóról Kovászna fele indulva, jobbra elhagyjuk a Máté Pál fele vezető utat, ahol a Lakóca fele lehet menni. Majd a Barta tetőt, ahova érdemes kimászni a Tiszta patak völgyéből, mert nagyon szép a kilátás. Nem igazan sokan kaptak meg ezt a rejteket, vagy nem kerestek.
Keresztény-havas-csúcs A lövétei Nagy Suvadás felett nagyon szép nárciszmező található, és az oldalban kifele, ha a Várhegy felől közelítjük meg, vagy Keményfalváról ha kimegyünk a tetőre, és onnan indulunk a Suvadás fele a kosborban gyönyörködhetünk, meg a szép kilátásban. Bár a mai kincskereső kirándulás útvonala Lövétén vezetett keresztül, a Suvadás nem volt mára betervezve. Lövétén először 1913-ban indult meg a föld.
Sziklakapu Bilea-völgy Fogarasi-havasok A Bilea-vízesés-teleptől három módon is feljuthatunk a Bilea-tóhoz. A nyári hónapokban, kocsival a Transzfogarasi úton, egész évben, a kabinos drótkötélpályán.
Mirkvásár mellett található egy különleges tölgyfás legelő. Mirkvásár északkeleti szélén, a híd mellett egy nagy kőre festve megtaláltuk a jelzést a tölgyfás legelő felé.
Szentegyháza határában fekvő vulkáni fennsíkon két igen érdekes természeti képződmény található, két állandó jellegű, nem időszakos tó. Ezek közül az egyik az Ördög-tó, amelyik a Hegydűlő és a Pokolláz határán található. Mivel a következő napokra esős időt jeleznek előre, és ma még szép idő volt, elhatároztam, hogy kihasználom.
Felek vára A falu határában található középkori vár a Várhegy 846 m magas csúcsán, a Fogarasi-havasok fő-gerincének előterében magasodik. A Fogarasi-havasok északnyugati lábánál, az Olt lapályán, a délkeletről jövő Feleki (Nagy) patak mellett fekszik Felek község.
A helybeliektől érdeklődve tudtam meg, hogy Ropó-domb a neve. Székelyberétől észak-északnyugatra egy kerek dombot láthatunk, mely a falu fölé magasodik.
Ördögpataka zuhatagai Keresztény-havas Az Ördögpataka a Köszörűpatak egyik, baloldali mellékvize, egy bővizű csermely, mely négy zuhatagot is képez (három nagyobbat). A piros háromszög jelzésű, meredek ösvényen lehet bejárni, mely Brassó Bolgárszeg városrészének délnyugati végéből indul, mielőtt elérnénk a Salamon sziklákhoz.
Csíkszentmihály község határán, a nevezetes Pogányhavas keleti részén, egy hajdani vár szétporladó romjai láthatók. Az ősi vár a Pogány-havas egyik alább eső, tojásdad alakú dombján, a nép nyelvén ma is Várhegynek nevezett kiemelkedésen, Felcsík völgyére benézve, s a szomszéd hegyeken lévő várakkal láttani összeköttetésben állott.
Az utolsó torjai házak után balra, a patakmeder mentén felfele haladva, egyenesen felfelé körülbelül 5,5 km hosszú úton jutunk a célhoz. Évek óta visszajárok ide. Lehet, hogy rosszul ertelmeztem a rejtek leirasat.
Uzonkafürdőből vezet az út a Pisztrangos-patak völgye fele, ahol régen Uzonkafürdő elődje, az egykoron híres Pisztrangosfürdő volt, de ez a XVIII-dik században megsemmisült, és ma már a nyomai sem látszanak. Amikor megérkeztem Uzonkafürdőre, már be volt sötétedve. Gondoltam, hogy te leszel az első :D). Tudatában voltam a lehetséges találkozásnak a medvékkel.
A Suta-tó egy mesterséges tó, amelyet a Fitód patakán hoztak létre, Csíkszereda mellett. Első ízben néhány kisebbségi egyén miatt nem tudtam nyugodtan keresgélni. Szóval geonaccsága lett belőled. Azt mondják, ne szólj szám, nem fáj fejem.
A világ legnagyobb kopjafája Torja községben áll, az Árpád-park mellett. Rengeteget jartam mar arra, de meg soha nem figyeltem meg ezt a remekmuvet. Koszi a rejtest. Bálványosvár felé.
Csíkszenttamás nyugati határában, egy dombon áll magányosan a Sándor család Szent Annának ajánlott sírkápolnája. Ezt a geodobozt nem találtam meg könnyen, hiszen a segítő információ elég tág fogalom. Meglett a dobozka, igaz kicsit kellett sunnyogni körülötte. Hát azért vagy kétszer körbejártam a falat, amíg ráleltem a dobozra.
Mielőtt negivágtunk volna a kakukkhegyi túrának, elmentünk borvízet tankolni. Megtaláltam a dobozt. Elég nagy szenzáció a számomra, ha a lakhelyem környékén valaki más is rejt, rajtam kivül. Csíkszentkirálytól délre eső temető közepén egy elég nagy kápolna áll, kőkerítéssel körülvéve.
1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben.
