A Vlegyásza hegység lábánál, Székelyjó és Havasrogoz határán található bolygónk egyik leglenyűgözőbb fájának, a hegyi mamutfenyőnek egy példánya.
A népi emlékezet szerint Szilágyzovány nevének eredete a sovány (terméketlen, mocsaras, lápos) szóból ered. A település első írásos adata a Váradi Regestrumban fordul elő 1249-ben Zwan név alatt: A Libini Zoan apátúr és Ders fia Ders meg Pagh azok között vannak, akik előtt lopással vádolják két kaznacsi jobbágy szolgáját.
:) Járabányát nyugat felé elhagyva a DJ107R jelzésű úton, az utolső házaktól körülbelül 300 m-re, van egy nagyon energiatakarékos mosógép.
Hihetetlen, hogy fél méter miatt nem találtam meg. Mert alig volt rá időm. Lementünk ezért a dobozért, és korulbelul 10 perc keresés után megtaláltuk. A dévai várrom Déva központjában levő Várhegyen található, a hegytetőn levő, romos állapotban levő vár legrégibb része egy falgyűrű.
Tordatúrról indultam, és mivel a doboz a nyugati oldalon van, ezért az én választásom is erre az oldalra esett.
A Thoroczkay vártól a kék kereszt, majd a piros sáv jelzésen másztunk ki az Ordaskő alá.
Fatemplom Almásszentmihály A XVII-dik században pusztulhatott el temploma, híveivel együtt. A reformáció előtt Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma volt, amint azt a falu neve bizonyítja - 1658-ban még áll.
Itt született Mátyás király, Méhfi Jakab polgár és szőlősgazda házában, 1443 február 23-án.
Megtalaltuk a torony falaban elrejtett geoladikot. Kis csapattal vetődtünk erre. A környék is gyönyörű. Torockószentgyörgy határában, egy észak-déli sziklacsúcson, a Vársziklán található a Thoroczkay nemesi család erődítményének romja, melyet torockószentgyörgyi várnak is neveznek.
Toldalagi-Korda-palota, ma a Babes-Bolyai Egyetem adminisztrációs hivatala. Király utca 14.
A helybeli románok nem tudnak a kastélyról, az utóbbi években az iskola működött itt. A magyarszilvási Veres kastély XVIII-XIX századból származó épület.
A sziklás hegyoldalakon szinte semmi sem terem, az ErdélyiSzigethegység mégis rendkivül gazdag. Hát nem a fákkal volt gond, a GPS jól működött. Egy társas kirándulás alkalmával Verespatakon bent voltunk az egyik bányában (ami a kocaturistáknak van kiépítve és kivilágítva). Sajnálnám, ha többet nem jelentenéd be a megtalálásaidat.
A kolozsvári botanikus kert egy olyan pontját ismerheted meg, ahol elfelejted, hogy egy városban, vagy akár egy botanikus kertben vagy. Körülbelül két órával késtük le, hogy mi legyünk az elsők. > a weboldal nehezen megy. Az első megtaláló értékelte a rejtekhelyet.
Csíki-ház - Deák Ferenc utca 18.
A harmadik katonai felmérés ferencjózsefi térképén több helyen is szerepel az Eisenhammer (Vaskalapács, Vashámor) felirat, Így Csiblók, Nyiras-oldal, Bagoly, Tölgyes, és Kaszálás-tető mellett. Torockó településről észak felé indulva, számos helyen találkozunk felhagyott vasbányák és vashámorok nyomaival.
A Solymosi-hegység északi lábánál, a Csigér-patak mellett fekszik Feltót község. A Pankotáról Körösbökénybe vezető alsóbbrendű, de jól autózható úton, körülbelül a két település között félúton lehet letérni Feltót felé.
A Nagy-Sebes (Dragan) völgyben található, a Cserepes (Ciripa) erdészház mellett az Eszmerálda-forrás.
A Pap-ház a volt Deák Ferenc utca 42 szám alatt található, szecessziós stílusú polgári emeletes ház. Pap József ügyvédi kamarai elnök emeltette 1910-ben.
A szoros hossza 3 km, mindkét oldalán kiváló kilátóhelyekre kapaszkodhatunk fel. Torockó és Nagyenyed között az autóút áthalad a Kőközi-szoroson, az Enyed-patak jó 250 méter magasságú sziklafalak között tör át.
Dosul Dobarlesei-barlang Balsa A Rozsdaszakadék egy 100 m mély árok, mely a vörös szinű talajáról kapta a nevét. Régebben, igaz akkor még nem tudtam erről a játékról, és akkor nyár volt.
1343-ban Jegenye, 1360-ban Jegene, 1666-ban Jegenije, 1670-ben Jeghenye néven jelentkezik az oklevelekben.
Pataki-Tollas-ház - Farkas utca 5.
Lankás-nyereg Papmező vára Vársonkolyoson, a Királyerdő hegységben található, a Sebes-Körös bal partján. A Hodoaba-völgy vasalt mászóútja Románia legrövidebb, egyben legkönnyebb hivatalos vasalt mászóútja.
Valkó vára Valkóváralja határában, a Berettyó és a Halastó patak által határolt sziklán, a Várhegyen áll. A várat 1300 körül építették, az egykori valkói uradalom központjaként. A várat, valamint a rejteket megtaláltuk, de sajnos ki van rabolva.
Az újtordai templom építésének idejéről nagyon régi adatot őrzött meg Torda megye levéltára, eszerint 1204-ben épült Szent László tiszteletére. Mire ide értem már csak a csókák lökdösték egymást a fák tetején. Megnézem ha arra járok. Megvan az odu, a koordinata is passzol, de a sok trutyin kivul semmi mast nem talaltam az oduban.
Megtaláltuk a dobozt, benne a dominóval.
A Tordai-hasadék bal oldalán, a Szind-tető szélén, egy 1939-ben emelt vaskereszt található. A kilátás az valami meseszép. Amelyet en is, meg Acatius is elfelejtettunk bejelenteni. 50 turizmus szakos diákkal jártuk be a Túri- és Tordai-hasadékokat.
A Torockói hegység északi részén, Vidaly (Vidolm) fölé emelkedő, a DN75-ös országúton Vidalytól Lunca ArieAYului-ig látható sziklacsúcs. A torockoi rejtekhely talalkozo alkalmaval turaztunk a kornyeken. Felérve gyönyörű kilátásban volt részünk. Vidolm falubol kozelitettuk meg a csucsot, kellemes novemberi idoben.
A Sebes-Körösbe ömlő Boiului patak mentén találjuk az Ökrök-vízesést.
A dévai gyerekek Szent Ferenc Alapítvány Déva Sikerült megtalálnom a dobozt. Éppen az ötórási misére gyülekeztek a hívök amikor odaértem a templomhoz. A gyermekotthonok híre messzire hallatszik, s az erdélyiek tudják, amelyik gyermek Csaba testvér otthonába bekerül, az megmenekült.
Kolozsvártól északnyugatra, a Törökvágástól nyugatra található egy hegy, és annak gerincét, északi lejtőjét borító erdő, a Hója. Mivel honaponta legalabb egyszer-ketszer megjarom Kolozsvart, ezert az ottani rejtekek sincsenek biztonsagban. A gps nem sokat segített a lombok között. Most, 2013 december 28-án, március végi melegben és napsütésben sétáltam egyet a Hójában.
Már régen szerettem volna a Varjúvárhoz eljutni, hogy Kós Károly nyomára találjak. Egy szolóban megejtett kerékpáros kirándulás alkalmával találtam meg ezt a geodobozt. Nagyszerű hely. Sztána látnivalója a Varjúvár, Kós Károly saját maga által tervezett lakóháza.
Belényesszentmiklós a Fekete-Körös jobb partján fekvő település, lakóinak száma kb 150 főre tehető. Századunk elején még több-kevesebb magyar élt itt, napjainkra azonban zömében románok lakják. Aki a torony melletti udvarházat szeretné megkeresni annak
szüksége lesz egy jó bozótvágóra.
Református templom Verespatak Kraszna 14-dik században épült temploma csúcsos sisakkal és négy kis fiatoronnyal diszitett tornyáról és festett, állatrajzokkal teli, kazettás mennyezetérol hires.
