A római katolikus templom belülről megnézhető a rácson keresztül, az ajtót nyitva tartják. A Dietrichstein-Stubenberg-kastéllyal egybeépítették 1764-68 között Johann Nepomuk Dietrichstein, a székelyhídi uradalom birtokosa megbízásából.
Halom Szilágypér Szilágypér északi kijáratánál, a Kispér felé vezető út mellett egy hatalmas földhalom található. Magassága körülbelül 10 m, a régi osztrák térképeken Halom elnevezéssel jelenik meg.
Mérági-szakadék Nagyszalonta látnivalói Nagyszalonta, Arany János szülovárosa. Látnivalói a fotéren álló Csonka-torony, a benne muködo Arany János-emlékmúzeummal, és a fotér másik oldalán levo mellszobrok.
Zöldfa fogadó, Nagyvárad, egykori vengéglátó egység, 1760.
Római katolikus püspöki palota 1762-1776 - Dacia sugárút, Nagyvárad.
Moloch-kilátó Szamos-Bazár A Szamos bazár szurdokára nyilik kilátásunk, jobról a Moloch vízeséssel és balról a Belvedere sziklafala tornyosul a maga körülbelül 100 m-es magasságával. A dobozkát kiesve találtuk a sziklapárkányon. Először is kösz a visszajelzést Melinek. A koordinátákat kijavítottam, a meli és csapatja által bemért értékekre.
A település első írásos adata a Váradi Regestrumban fordul elő 1249-ben Zwan név alatt: A Libini Zoan apátúr és Ders fia Ders meg Pagh azok között vannak, akik előtt lopással vádolják két kaznacsi jobbágy szolgáját. A népi emlékezet szerint Szilágyzovány nevének eredete a sovány (terméketlen, mocsaras, lápos) szóból ered.
Keleti országhatárunk mentén tiszta időben egy messzi hegyvidék körvonalai zárják le a látóhatárt. 2008 nyarán, egész véletlenül megtaláltuk a dobozt. Nem gyalog, motorral, de így is kemény megpróbáltatásban volt részünk.
Ugy gondolom, hogy nem egy ördöngösen nehéz rejtés, a dobozka mégsem került elő, tehát több mint valószinű hogy nincs is ott. 8 éjszakát töltöttünk el a Tünde Panzióban. Kalotaszentkirály a kalotaszegi faluturizmus központjának számit.
Mi a jobbik útat választottuk, kellemes úton és csodaszép tájon autóztunk fel. Bánffyhunyad felől közelítettem meg a Pádist, az út katasztrofálisan rossz. A Pádisi-menedékháztól a Ponor-rét felé tartva (kék, illetve sárga pont fehér alapon) érdemes megnézni a Pádis-víznyelőt.
Tolvajvár A mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlang egyike a Romániában található, elsőként karbantartott, valamint hosszú idők óta nyilvántartott leghosszabb barlangoknak. Mutatós már a barlangportál. Összhosszúsága 4750 m, a Mézged völgyében helyezkedik el, a Királyerdő hegység délkeleti részén.
Szalacsi borpincék A szalacsi borpincék számos turistát vonzanak. A szőlőtermő vidék egyik legrégebbi jellegzetessége a dombok oldalába ásott pincék által utcácskát alkotó pincesor.
Bár számos alkalommal jártam errefelé, mindig siettünk valahová, így a dobozkeresés itt valahogy elmaradt. Visszafele megkerestünk ez a dobozt. Megtaláltuk. Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek, Bucsa néven.
Kölcsey Ferenc-emlékház Sződemeter A Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központ egy üde színfolt ebben az egykor szebb időket látott faluban. Sződemeter, Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének szülőfaluja.
Református templom Szilágysomlyó A barlangból folyik ki a hegység legrövidebb patakja, mely alig 50 m után gyönyörű vizesést képezve zuhan alá a Sebes-Körös vizébe. Nem lévén látogatási nap, szerencsénk volt, hogy mégis beengedtek a barlangba. A festői szépségű, 3 km hosszú Révi-szorosban található a révi Zichy-cseppkőbarlang.
Az Érmellék egykor gazdag vizeinek emlékére az Ady Endre Kulturális Központban nyílt meg egy múzeum. Székelyhídon szombati napon piac volt, emiatt nagy közönség vette körül a szobrot. A székelyhídi doktor Wilhelm Sándor nyugalmazott tanár, halbiológus nevéhez fűződik a kiállítás anyagának összegyűjtése.
Márkaszék vára Református templom Magyarkecel A kigyei kápolna a korábbi település helyén, Mezőpetri és Nagykároly között található. Védőszentje Szent Egyed. A kápolna előtt álló keresztet 1943-ban Vadai Lajos és neje, Vonház Mária állíttatta.
Nagy-Kojba Kis-Kojba A Nagy-Kojba barlang a Bihar-hegység legmagasabban fekvő telepe, a neve után sziklafalakra utaló Kőház település északi végénél található. Bejárata a vidéken a legnagyobb, 74 m széles és 47 m magas.
Református templom Nagyvárad Századunk elején még több-kevesebb magyar élt itt, napjainkra azonban zömében románok lakják. Aki a torony melletti udvarházat szeretné megkeresni annak
szüksége lesz egy jó bozótvágóra. Belényesszentmiklós a Fekete-Körös jobb partján fekvő település, lakóinak száma kb 150 főre tehető.
Emanuil Gojdu Nemzeti Kollégium - Nagyvárad, 1895 1896, középület.
Papmező vára Belvedere kilátó nyújtja az egyik legszebb kilátást a szurdokvölgyre (Szamos Bazárra). Ez már igen, ez már kilátás. Remélem nem szedtétek le a .
Nagyszalonta Nagyszalonta, románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha, a város neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik. Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre. A múzeum 16 óráig volt nyitva, mire ideértünk már zárva volt.
Sólyomkő vára Sólyomkőpestes Sólyomkő várának romjai a Réz-hegység nyugati felében, Sólyomkőpestes falutól észak-északnyugatra találhatók, a Sólyomkővári-patak felett.
Kazinczy Ferenc mellszobra Eredetileg egy gránitkőből készült emlékmű állt Kazinczy Ferenc szülőházával szemben, kerítéssel körülvéve, melyet 1859-ben állíttatott Krajnik Alajos. A szobor 1907 szeptember 22-én került a talapzatra, ugyanekkor emléktábla Kazinczy szülőházára.
Fátyol-vízesés Érmelléki autós túra keretében jutottam el Székelyhídra.
Hegyközszentmiklós Hegyközszentmiklós az Érmellék és a Hegyköz találkozásánál, a Cserhát (érmelléki dombok) erdős dombjai között alakult ki. Első találatom egy szűz láda. Tavaly költöztünk a faluba ma kerítettem időt a keresésre.
Campeneasca-barlang II Rakóczi Ferenc emléktábla Székelyhíd 1703 nyarán itt táborozott Székelyhídon II Rákóczi Ferenc fejedelmünk, miután Bercsényi Miklós vezetésével csapatainak másik része bevette Váradolaszit.
Arany János-emlékház Nagyszalonta Boga-csűr A baloldali szöglethegyen, a Csarnó-tetőn, a régi korban Csarnó avar vezér várat építtetett, melynek ma már nincs nyoma. Bucsát elhagyva, a Jád-völgyi állomás mellett a Jád-patak fut be balról a Körösbe, a mindkét oldalon magas sziklás hegyek közötti nyíláson, a Jád-völgy torkán.
