A XVII-dik században pusztulhatott el temploma, híveivel együtt. A reformáció előtt Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma volt, amint azt a falu neve bizonyítja - 1658-ban még áll.
Gavrii hegyese egy sziklás kilátó Havasnagyfalu, románul Marisel, tanyavilágában.
A zsombolyhoz vezető ösvény mellett még virágzik a turbánliliom.
Mai formáját a XV-dik században kapta, melyet még módosított az 1870-es évi javítás és bővítés. 1332-ben plébániatemploma van, félköríves szentélyű temploma ebből a korból származik.
Kossuth Lajos szobor Nagyszalonta Egy kis tatarozás ráférne a várra, nagyon szép lehetne. Október utolsó napján, útban a temetők felé. Ez a lakóházvár 1592-ben erődítménnyé válik, mikor Károlyi Mihály megerősítette a törökök ellen.
A 19-dik századi fából készült vizimalom még most is működőképes, ez az egyetlen a környéken, amelyet még használnak. A malom működési szerkezetét a szárnytárcsás vízikerék alkotja, melyet az átirányított vízhozam mozgat, kifolyócsatornán át elterelve a vizet.
Halom Szilágypér Magassága körülbelül 10 m, a régi osztrák térképeken Halom elnevezéssel jelenik meg. Szilágypér északi kijáratánál, a Kispér felé vezető út mellett egy hatalmas földhalom található.
I vilaghaborus emlekmu Kismajteny Ördögmalom-vízesés A várat 1300 körül építették, az egykori valkói uradalom központjaként. A várat, valamint a rejteket megtaláltuk, de sajnos ki van rabolva. Valkó vára Valkóváralja határában, a Berettyó és a Halastó patak által határolt sziklán, a Várhegyen áll.
Csucsa Csucsa látnivalói a Boncza-kastély, valamint a kastély parkjában található 16-dik századi fakastély, illetve egy bizánci stílusú mauzóleum.
Kalotadámos református templomának állatábrázolásokban gazdag kazettás mennyezete van. Értékei a festett szószék és a szép úrasztala.
Fehérviztől 31 km-re fekszik Felsővidra, Avram Iancu, az 1848-as román forradalmár szülőfaluja.
A Somlyó-hegy fél hektáron elterülő paleontológiai védett terület, Betfia falu határában. A védett terület látványossága, a Betfiai kráter, amely 80 métert meghaladó mélysége miatt csak barlangászok számára látogatható.
Magassága 120 méter, a tetejének a hossza 424 m, a vízgyűjtő tó területe 292 hektár, gondolom, hogy maximális vízállásnál. A Nagy-Sebes (Dragan) völgy és a Kis-Sebes völgy találkozásánál épült a Dregan-gát.
A vízimalomhoz vezető út egy bekerített, nekem úgy tűnt, hogy magánterületen keresztül vezetett.
II Rakóczi Ferenc emléktábla Székelyhíd 1703 nyarán itt táborozott Székelyhídon II Rákóczi Ferenc fejedelmünk, miután Bercsényi Miklós vezetésével csapatainak másik része bevette Váradolaszit.
Érsemjén a nevét legkorábbi birtokosai, a Balogh-Semjén család (Boloc-Semyan) név után kapta. 1332 - Symian, Ujsemian; 1520 - Semyen; 1900 - Érsemjén, 1920 Simian.
A parkban, ahogy a leírásokból kivettem, van egy víztorony, ami nem néz ki víztoronynak, abban az értelemben, ahogy azt mi megszoktuk. Hello, Ott jártam a helyszínen, kerestem a ládát, de sajnos nem találtam meg.
A korai püspöki patronátus és az ásatások alapján joggal teszik a templom eredetét az 1300-as évek elejére. Ezt erősíti meg a helyi hagyomány és erre utaló egykori, 1652-ből való előneve (szász), ami arra utal, hogy szász telepítés volt.
Régóta szerettem volna eljutni a Vida-tóhoz, érdekelt ez a különös tölcsér alakú túlfolyó. A Vida tó érdekessége hogy egy óriás betontölcsér van a tóban amin keresztül folyik le a víz. A napokig tartó esőzések után a vízszintje megnőtt, így még látványosabb volt a túlfolyó.
Csömörlő fatemplomát a XVII-dik század elején építették, alaprajza négyszögű, alacsony tornya hegyes sisakkal és kilátóval van ellátva. A fatemplom belső falait az alsóegregyi Ioan Pop festette. Bár több környékbeli fatemplomot szerettem volna felkeresni, útitársam türelmetlensége és érdektelensége miatt, ez alkalommal csak ezt az egyet sikerült közelebbről megnézni.
Kapuja nyitva volt, így benéztem a kastély udvarára is, utána pedig kívülről is körbejártam a kastély telkét.
Megnéztem a város új strandját is, a város határában van.
A Nagy-Sebes (Dragan) völgyben található, a Cserepes (Ciripa) erdészház mellett az Eszmerálda-forrás.
Hatalmas méretű földvára hazánk legimpozánsabb ilyen jellegű emléke. A hajdani Biharvár, Bihar vármegye névadó székhelye lett.
1343-ban Jegenye, 1360-ban Jegene, 1666-ban Jegenije, 1670-ben Jeghenye néven jelentkezik az oklevelekben.
