A Dietrichstein-Stubenberg-kastéllyal egybeépítették 1764-68 között Johann Nepomuk Dietrichstein, a székelyhídi uradalom birtokosa megbízásából. A római katolikus templom belülről megnézhető a rácson keresztül, az ajtót nyitva tartják.
Belényesszentmiklós a Fekete-Körös jobb partján fekvő település, lakóinak száma kb 150 főre tehető. Aki a torony melletti udvarházat szeretné megkeresni annak
szüksége lesz egy jó bozótvágóra. Századunk elején még több-kevesebb magyar élt itt, napjainkra azonban zömében románok lakják.
A 60-65 Celsius fokos meleg vízre a 70-es években kőolaj után kutatva találtak rá, ezt követően épült ki a forrástól 500 méterre elhelyezkedő hegyközszentmiklósi gyógyfürdő.
1332 - Symian, Ujsemian; 1520 - Semyen; 1900 - Érsemjén, 1920 Simian. Érsemjén a nevét legkorábbi birtokosai, a Balogh-Semjén család (Boloc-Semyan) név után kapta.
Megyei Kórház, egykori Pénzügyi Palota, épült 1806-ban - Nagyvárad.
Fekete Sas fogadó - Nagyvárad, 1909.
A Báthory-kastély 1592-ben épült, 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól, 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. Látogatható a várkastély, már ami maradt belőle.
A debreceni Nagyerdei park látványossága a ma is működő Víztorony, 1913-ban épült - az épületnek 34 m magas kilátója van. A Nagyerdő lombkoronaszintje felett rá lehet látni az erdőre, az Egyetemvárosra, és az egész Debrecenre.
Fuchsl-palota - Nagyvárad, 1902 1903.
A barlangból folyik ki a hegység legrövidebb patakja, mely alig 50 m után gyönyörű vizesést képezve zuhan alá a Sebes-Körös vizébe. Nem lévén látogatási nap, szerencsénk volt, hogy mégis beengedtek a barlangba. A festői szépségű, 3 km hosszú Révi-szorosban található a révi Zichy-cseppkőbarlang.
1703 nyarán itt táborozott Székelyhídon II Rákóczi Ferenc fejedelmünk, miután Bercsényi Miklós vezetésével csapatainak másik része bevette Váradolaszit.
I es II vilaghaborus emlekmu Bihardioszeg 1996.
Magyarremete látnivalója a 13-14-dik században épült román és gótikus stílusú református templom, szép freskóival.
A barlang, a Kőfalvi község, Kiskoh település közvetlen szomszédságában, 482 m magasságban található, és a Nyugati-Kárpátok egyik fő látványossága. Rossz minőségű aszfaltút, zsibvásár, furcsa, kiépített bejárat vezet a barlangba. A kiskohi Medve-barlang Európa egyik legszebb, kiépített cseppkőbarlangja.
Az Ágota-pusztai természetvédelmi terület a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi része, határos a Hortobágy-Berettyó csatornával. A Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, műemlék Szent Ágota-híd 1894-ben épült az Ágota-pusztán, 1996-ban újították fel.
Petőfi Sándor 1843-ban szállt meg itt, mint oly sok más helyén is az országnak.
Gomba-kilátó - Nagyvárad Innen nagyon szép körképet láthatunk Nagyváradról és környékéről.
Nagykárolytól délre, nagyjából 3 kilométerre található, egy emberi kezek által emelt domb tetején, amely feltételezhetően egykor strázsadombként szolgált. Ezt a dombot a népnyelv Lyukashalomnak nevezte el. Kibicikliztem a kápolnához, szépen sütött a nap, éppen jó idő volt egy kis keresgéléshez.
Sólyomkő várának romjai a Réz-hegység nyugati felében, Sólyomkőpestes falutól észak-északnyugatra találhatók, a Sólyomkővári-patak felett.
Szilágysomlyótól keletre, az Egres-patak mellett, az egykor békaneveldének, békaúsztatónak csúfolt helyen termálfürdőt hoztak létre - románul Broscarie, magyarul Braszkaria vagy Broszkó strandnak hívják.
Nagyváradi tartózkodásom alatt megejtett nosztalgikus séta alatt kaptam meg ezt a geodobozt. Egy nagyváradi séta első találata. Római katolikus bazilika, Szűz Mária mennybemenetele római-katolikus székesegyház - Nagyvárad.
A Vlegyásza hegység lábánál, Székelyjó és Havasrogoz határán található bolygónk egyik leglenyűgözőbb fájának, a hegyi mamutfenyőnek egy példánya.
A XIII-dik században épült román stílusban, a templom a volt premontrei kolostor keretén belül működött, ma református templom. Írásos dokumentum először 1234-ben említi, mint a pályi kolostorhoz tartozó egyházat.
Félixfürdo Nagyváradtól 8 km-re fekszik, a nagyváradiak népszeru üdülohelye.
Bucsát elhagyva, a Jád-völgyi állomás mellett a Jád-patak fut be balról a Körösbe, a mindkét oldalon magas sziklás hegyek közötti nyíláson, a Jád-völgy torkán. A baloldali szöglethegyen, a Csarnó-tetőn, a régi korban Csarnó avar vezér várat építtetett, melynek ma már nincs nyoma.
Nem kerestétek meg véletlenül A világ tetején nevű geodobozt? A Vlegyásza csúcs 1836 méteres magasságával a Nagy-Bihar után az Erdélyi-Szigethegység második legmagasabb csúcsa.
Vida-szoros 
