A hosszúaszói borvíz egy bikarbonátokban gazdag ásványvíz, bor mellé is fel lehet szolgálni. Bírja a szállítást, még dugaszolatlan palackokban sem veszti el a szénsavtartalmát.
Valóban, csak nem előre, hanem vissza. Ejnye-bejnye. Toronyirányt közelítettük meg és így az utolsó métereken egy kicsit mászni kellett, visszafele viszont már megtaláltuk az ösvényt. Kézdiszárazpataktól 4,5 km távolságra Katrosa irányában, a Kászon vízébe ömlő Várpatak fölött található Váréle nevezetű helyen pihennek Cece várának romjai.
A vadi új vasútállomás előtt vesztegel vakvágányon egy régi és érdekes korabeli igazi gőzmozdony. No ezt elsőnek találtuk meg. Jókor érkeztünk. A szép vasárnap délutánt nem hagyhattuk ki, hogy ki ne mozduljunk.
A Csíki Bálványos vár Csík legnagyobb várromja. És amig a Főnök rejtett, bemért, jegyzetelt, és kalibrált, addig én csihányt szedtem. Túránk harmadik állomása.
A Kariatida nevű, fába faragott térszobor Sepsiszentgyörgy Újszemerja lakónegyedében, az Andrei Saguna és Vasile Goldis utcák kereszteződésénél levő parkocskában található. A Kariatida Petrovics Istvan szobrasz alkotasa. A város központi parkjában, 2009 nyarán egy szobrásztábort rendeztek, ennek műterméke ez a szobor is.
Mező-tető Sepsimagyarós Sepsimagyarós Háromszék egyik kis települése a bodzafordulói hegyek előterében, a Cseretető alatt. Vartam, hogy meg valaki hozzaszol e rejtekhelyhez, de hiaba. Ha már erre jártunk visszarejtettük a dobozt egy szív alakú mélyedésbe, kövek takarásába.
Ezeken a helyeken állt a csíkajnádi Kálvária 15 keresztje 1933-1948 között, Soó Dénes plébános idejében.
Feliratos, epigráfiai emlékekre bukkanhatunk még az erdők mélyén is. Gróf Teleki József 1799-dik évi útleírásában ezt írja: - egy más oldalon vagyon egy más forrás, amelyet királly kutjának neveznek.
Csíkrákos központjában keletre kanyarodva, a 124-es megyei úton közelíthető meg. A GPS a vihar miatt teljesen megkergült. Sikerült megtalálni a kicsi ládát a Sapientiás kirándulásunk alkalmával. Megtaláltam tegnap kora délután, köszi a rejtést.
Katolikus templom Csíkszentgyörgy A keresztbordák négyzetekbe és három trianguláris zárókőbe futnak, a zárókövek lapjába sugárkörök vannak bevésve, a pajzsokba pedig évszámok festve. A régi plébániatemplom a gótikus korban új formát kap, ebből a korból ma is épen áll a szentély csúcsíves ablakaival, csúcsíves diadalívével és egyszerű gyámköveken nyugvó boltozatával.
Büdös-láp Büdösfürdő A büdösfürdői Büdös-láp a Dél-Hargita-hegység keleti oldalán, a Kenderes-patak forrásvidéke felett található, 1200-1210 m-es tengerszint feletti magasságban. Van egy tápanyagban gazdag, eutróf része, és van egy oligotróf területe is.
Keleti oldala a Terkő-mezővel szomszédos, a délnyugati oldal szintén egy kiterjedt legelő. Túránk végén még kiugrottunk a nyeregbe. A Terkő-nyeregtől délre, az Ördög-hágó szerpentinjeitől délkeletre található a Ködlátó-hegy, csúcsai kilátás nélküliek, erdővel borítottak.
1924 és 1928 között a Brassó-Bodzaforduló vasút építése a fellendülés időszakát jelentette Keresztvár életében. Ugy nez ki, hogy nagyon nem tolongtak e rejtek korul.
Valóban ott lapult a doboz a leírás szerinti helyén. Miutan a nagy testvert megmasztuk johetett ez a haranglab is. Kálnok legismertebb személyisége Dr Bedő Albert volt.
Amikor koradélelőtt felsétáltam a Sólyomkőre (824 m, a Nagy Piliske keleti nyúlványa). Az úgy történt, hogy egy táborban voltam Tusnádfürdõn. Ekkor jelent meg a Hargita megyei atlasz, benne Apám képeivel. A Sólyomkő csupasz tetején fakereszt áll, alattunk szédítő, 200 méteres mélység tátong.
A Büdös hegy oldalában nagyon sok a látnivaló - Érdemes bejárni alaposan a környéket, van érdekesség bőven. Oltárhoz tartva megzavartunk egy macit és bocsát az út mentén. A büdös barlangtól lefele jövet megkerestük ezt a dobozt is. A megtalálást segítő információ egy picit pontatlan, de kétségtelenül segít a geodoboz megtalálásában.
Ezt sem volt nagy ördöngösség megtalálni. A pünkösd előtti pénteken utaztam erre. A Kirulyfürdői letérővel szemben, a jelenleg zárt Kalibáskő vendéglő mellett, egy kis erdei játszótér áll üresen.
Amikor a tatárveszély megszűnt, elkezdődött a Gyimesek gyors benépesedése, a Tatrosba ömlő patakok völgye is mind beépült. Hidegség a Gyimesek második legrégebbi települése a Gyimesi-szorosnál létrejött Sáncpataka után.
A Háromszéki havasok egyik legjelentősebb csúcsa a Lakóca, 1776 m, Erdély és Moldova vizválasztója, bár a történelmi határ a Putna völgyén halad föl. Utolag kiegeszitenem a 2012-ben elhelyezett Lakoca rejtekhelyet. Sikeresen előkerült a doboz a (fenyőtű)kazalból, miután sikerült internetes segítséget kérni.
Innen csodálatosan lehet látni a Perkőt és az összes falut, a Lemhényi Szent Mihály templomig, és a berecki hegyekig. Na meg ilyent, hogy elso legyek egy haromszeki rejteknel. A Felsőháromszék legfelső csücskében vándorolva megcsodáltuk a medencét Kézdimartonos és Ozsdola között félúton.
A Hegy útja közvetlen közelében, egy rendezett forrás található, a Hosszúvontató-forrás és itató. Ez volt a második állomásunk a Szent László Emlékhely fele. Mellette fából ácsolt, asztalból és padokból álló, fedetlen pihenőhely.
Csíkmindszent Csíkszeredától 8 km-re fekszik a 123B megyei út mentén, a Nagyrét-patak (vagy Mindszent-patak) völgyében. A templom nagyon szép, a rejtek érdekes. Megtaláltam a dobozt. Ez is meglett ma délután, köszi a rejtést.
De ezután már szorgalmasabb leszek, és mindent, és időben is, be fogok jelenteni. Majd visszasétáltunk a kényelmes ösvényen. Kevés időnk volt keresgélni, dörgött, villámlott, jobbnak láttuk visszatérni a faluba. Görbepataka település Bagolyvár elnevezésű csodálatossziklaképződménye, impozáns sziklacsúcsa a második világháború idején fontos stratégiai szerepet töltött be.
Nekem szivem szerint ez a rejtek nem volt nagyon felemelo. Ahogy értesültem erről az új rejtekhelyről azonnal elővettem a túrabakancsomat.
Vegre bejutottunk a templom belso udvarara. A bokrot kicsit megnyirtak, de geokrety volt benne. Jonnek a kepek is. Csíkménaság Csíkszeredától 25 km-re, a 12-es főúttól 12 km-re terül el, a 123C országút mentén, 822 m magasságban.
A kézdivásárhelyi egykori Erzsébet árvaleánynevelő-intézet a XIX-dik században épült.
A rejtekhely leírását igyekeztem úgy fogalmazni, hogy kiderüljön belőle két fontos dolog. Örülök, hogy a rejtés után ilyen hamar megvan az első megtaláló. Délután 4 óra körül találtuk meg. A Baróti-hegység turisztikai szempontból alig feltárt, alig használt vidék, pedig lombos erdőivel, hangulatos ligeteivel üdítő változatosságot jelent a körötte lévő magashegységek zordon rengetegeihez képest.
Unitárius templom Kilyén Töredékesen megmaradt a szentségfülke is, az 1497-es évi dátumával. A templom a XV-dik században gótikus formát kap, szentélye ma is őrzi gótikus jellegzetességeit.
Ajnád második védőszentje Szent Ilona, augusztus 18-án ünnepelik. Szent Ilona 248-330 között élt, Constantius császár felesége lehetett, Nagy Konstantin császár édesanyja.
Csíkszentimre Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1778-ban épült az egyházközség és Henter Ádám költségén. Egyediek az ablakok is. Nekem is van olyan rejtésem, ahol a templom bár rejtéskor tárva-nyitva állt, máskor mindig zárva van. Ne haragudjatok.
1426-ban, amikor Zsigmond király szabadalmakat ad a Bereckre települőknek, szászok telepednek ide is és alapítják Szászfalut. Most már tudni fogjuk hol végződik Szászfalu, és hol kezdődik Sárfalva. A dobozt siklóbőrbe bújt szellem őrizte a lemenő nap fényében sütkérezve. Ott voltunk a rejtésnél.
Csülemér előcsúcs Tar-kő-hegység Itt található a Tatros egyik oldalágának, a Szupán-pataknak a völgye. Az erdő mélyében levő vízesést több módon is meg lehet közelíteni. A kománfalvi medence, beleértve a várost is, a Csíki-havasok északkeleti lábánál helyezkedik el.
A Csíki-havasok piros kereszttel jelzett túraútvonalából, a Kolos-tető és a Sándor dombja között, a Farkasvész sarkától észak-keletre, egy meredek oldalvölgy ereszkedik alá a Fenyővize-patak völgyébe.
Az impozáns épület homlokzatát az 1902-es, építési évszámos városi címer ékesíti. A kézdivásárhelyi főtér északnyugati oldalán áll a Vigadó Művelődési Ház, épült 1902-1904 között.
A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek.
A Nagy Murgó északkeleti részén, az erdő szélén, egy 4 m kerületű kocsánytalan tölgyet láthatunk. A törzsének alsó része meg van repedve. Egy honismereti túra alkalmával, amíg készült a parázs a szalonnasütéshez, elindultam kincskeresésre.
Nem is tudtunk errol a templomrol, bar sokszor jartunk mar Gelencen.
