A legmagasabb pontján fenyvessel borított, 1444 m magas Jávárdi-tető a Jávárdi-patak völgye fölé magasodik. A pünkösdi geocitrom előtt szervezett Jávárdi-körtúra alkalmából érkeztünk a helyszínre. Útban a csúcs felé látványos sziklaalakzatokat tudunk megfigyelni.
A Parajdi-medence szélén, nagykiterjedésű vulkáni fennsík tetején, sok helyen a megálló csapadékvíz eltőzegesedett lápok kialakulásához vezetett. Ilyenek a Pálpatakán, Bencéd, Fenyőkút és Fenyősmező közelében mocsári növényzettel borított tőzeges területek, mint például a Kerektó.
Rabsonné útja Deszkásvár A különböző leírásokban, két különböző helyen található töltésvonulatot is ugyanazon a név alatt, Rabsonné útjának hívnak. Ez az Orbán Balázs által is leírt töltés lenne a mondában is emlegetett, tulajdonképpeni Rabsóné útja.
Székelylengyelfalva temploma 1500-ban épült, amint egy 1776 május 9-én kelt összeírás megállapítja. Ugyanezen forrás szerint 1629-ben a templom boltozatát deszkamennyezettel váltják fel, mely deszkamennyezetről megörökített felirat tanúskodik: Hoc opus factum in anno 1629, tempore Gabrielis Bethlen. Minden lengyelfalvi ember tudja.
Túraútvonalak indulnak innen a Vitting-vadászház felé, a Tászok-tetőre, illetve a Pricskére. A Rez-nyaka egy fontos turisztikai csomópont, mely Ditrótól északkeletre található, illetve a Cengellér-tetőtől délnyugatra.
Itt a néhai csíkszentsimoni szeszgyár látható, részben romokban. Először gyalog próbálkoztam, az állomás felől. "A Ciuc, a Bucegi, és az Igazi Csíki Sör képviselői elmennek együtt sörözni. Miután megkerestem Csíkszentkirály új rejtését az Úrkápolnánál, este fél 9-kor úgy döntöttem, hogy itt az alkalom megkeresni a Szeszgyár geodobozát is.
Egykori kastélyának romja a kápolnával átellenben, a Libidáré dombon található, Fitód és Hosszúaszó települések között félúton. A hagyomány szerint Xántusz Keresztes alcsíki királybíró Hosszúaszóban lakott.
Szentkeresztbányáról a Tolvajos tető fele, jobb oldalt, van egy parkoló, aminek 2 irányból van bejárata. De üvegek és egyebek akkor nem voltak ott. Hogy, a pünkösdi rózsa pünkösdkor virágzik. Valószínűleg a fakopáncs addig véste az üreget, amíg kipottyant a dobozka.
A ferences templom a Vár tér 15, a kolostor a Tamási Áron utca 2 szám alatt található. Épült 1713 - 1779-ben.
Elég sokáig számolgattuk a sarkakat, míg megkerült a 8. Kissé megkésve, de eljött az idő, hogy ezeket a rejtéseket is bejelentsem, sajnos hamarabb nem sikerült időt szakítanom rá. A Farkaslakáról Korondra vezető útról, a Kalonda aljában balra útelágazás vezet Énlaka felé.
A Gyimesekből a Boros-patak menti úton juthatunk fel a patak fejébe, az Apahavasra. Sajnos a tetőn valamennyi csemetét tőből kivágták, és hatalmas kazlakban barnára száradtak. Érthetetlen számomra, hogy miért vágták ki a facsemetéket, hiszen nem zavarták a kilátást. Még 2012-ben rejtettem itt el az Apa-havas első geodobozát.
Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak. Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre. Kiértünk a Bükk fejére és megálltunk a keresztfánál.
A Kárpátok őre köztéri szobor Csíkcsomortánban található, az általános iskola előtti parkban. Horváth-Béres János fafaragó készítette, ez is egy másolat, másik három Magyarországon van.
A falu délnyugati kijáratánál, a régi térképeken Kiskőbányának nevezett részen, egy különleges, sündisznóhoz hasonlító sziklát találunk. Megtaláltam, kár, hogy cigánytelep van a tövében.
Kézdimárkosfalva egyik híres szülöttje Barabás Miklós festőművész, aki 1810-ben látta meg a napvilágot, szegény család sokadik gyermekeként. én voltam a tanú a rejtésnél. Hat ez a rejtekdoboz egy nagyon kitett, helyen talalhato.
A Szőcs Mátyás-ház fal-kapuval 1836-ban épült, jelenleg fel van újítva. A műemlék-épület az Állomás utca 16 szám alatt található.
Mivel a rejtekről fotó volt, nem volt nehéz megtalálni a dobozt. Székelyudvarhelyről Csíkszereda felé tartva, Máréfalvát elhagyva, a 13A jelzésű műúton, mielőtt kezdődnének a szerpentinek, az út jobb oldalán egy kiépített forrást találunk.
A Katalin-kápolna romjai Kászonfeltíz észak-nyugati részén, melyet a helybeliek Pápországának neveznek, a Kászon-patak földrajzi jobb oldalán, a település felé emelkedő dombon helyezkednek el. Keletkezéséről, építésének idejéről nem maradt fenn írásos emlék.
A kilátást korlátozzák a felnövő fák, és nem egyszerü a szirtre való feljutás sem. A Madarasi menedékháztól a Fertő-nyereg fele az egyik lehetséges túraösvény a Bánya-tető mellett vezet el.
1916 november - 1917 augusztus. 64 osztrák-magyar honvéd és tűzér, valamint 3 ismeretlen orosz katona sírja a gyimesbükki vasútállomással szemben, jobbra egy magaslaton, Görbe Péter földjén.
Nagyon rég ígérjük magunknak, hogy eljövünk ide. Erdélyből ( értsd alatta Csikszentmárton felől ) csak strapabíró terepjáróval érdemes nekiindulni.
Csomafalva terjedelmes erdőségei között egy Várhegy nevezetü havas levén, ez elnevezés oly vonzerővel hatott reám. Hogy bár nagy távolra van, bár útja kényelmetlen és fáradságos, én egy várrom felfedezésének vágyától lelkesedve, mégis elhatároztam oda (ki)rándulni.
A Csiszér-ház Csíkszeredában, 1911-ben épült, jelenleg lakóház.
A Fenyves-patak völgyében, a Buzgó borvíztől 1 km-re északra, az út egy kisebb tisztást kerül meg. Itt lenne a leírások szerint az egykori égető kemencék helye.
A Sugó-kő a Munticsel - Sugó-szoros természetvédelmi területen, a Hargita megyével szomszédos Neamt megyében található. Az Ecolog menedékháztól indulva, a piros háromszög jelzés mentén, egy rövid körtúrát járhatunk be, látványos útvonalon.
Itt épült meg az Erdei torony, az 1908-ban készült Kós Károly-terv alapján. A Benkő-borvízforrásnál csorgóház, palackozóüzem, és vendégháztelep található.
Nincs maganteruleten, a keritesen kivul van. Miután Kászonjakabfalvától majdnem 4 km-t vezettem a poros, köves, rázós úton, a rejtekhelytől korulbelul 300 m-re a tulajdonos tartóztatott fel. Megtalaltuk. Kászonjakabfalvától 7 km-re a Borvíz patak völgyében található.
A Csíki Bálványos vár Csík legnagyobb várromja. És amig a Főnök rejtett, bemért, jegyzetelt, és kalibrált, addig én csihányt szedtem. Túránk harmadik állomása.
Bár nem igazi via ferrata, az Egyeskő tetejére vastag vassodronyok segítik a biztonságos feljutást. Egyszerű, de mégis nagyszerű rejtés. Az Egyeskő-menedékháztól felfelé annyira fantasztikus élményben volt részünk, hogy amikor visszaértünk a házhoz, a feleségemnek jutott eszébe a geoláda. Háromkútról másztunk ki.
Szép panoráma nyílik a Felcsíki medencére, a Hargita és a Görgényi-hegysegre, a Nagyhagymásra, valamint a gyimesi hegyekre. Útban Terkőről Naskalat felé találkoztunk még ázott pásztorokkal és kutyáikkal, de jövő hétvégétől szabad a pálya. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a sziklacsúcs a Tolvaj-kő. Az indian nyar folyaman meg felkeresem ezt a helyet.
A falu helyén már a 12-dik században volt település, melynek temetőjét feltárták - Írott forrásban először 1567-ben említik Peteofalva néven. A rejteket megtaláltam. Egykori lakói a zabolai Mikes család jobbágyai voltak, akik 1848-ban szabadultak fel - kápolnája 18-dik századi lehet, korábban temploma nem volt.
Rendkívül jóízü borvíz. A boksák fele menet megkóstoltuk. A Buzgó-borvíz a Fenyves-patak vízgyűjtő medencéjében található, eredete mesterséges.
A Fingó-borviz vagy Cseredombi-forrás, Erzsébet-forrás, a Csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják. Lemértem és feltöltöttem segédpontként a letérő koordinátáit. A rejtő is ezt használja (amennyiben az álcázás miatt nem szükséges más szín), mivel ez a kedvenc söre és ebből van otthon összegyűlve. Utolso allomasa volt a varsagi turamnak, a Moric korol ereszkedtem le es mivel egy kicsit eltavolodtam a celtol roviditettem a borviz fele, es ez lett a vesztem, mert a tovises cserjek kozott vagtam at es egy tovis atszurta a bicikli kerekenek az oldalfalat.
A vár a Cófalva és Lécfalva között található, a Feketeügy jobb partján. Igaz mar 2013-ban talaltam egy rejtekladat itten a vadalmafa alatt. A várhegy nem más mint a felsőháromszéki medencéből kiemelkedő tektonikus tanúhegy, amelyet több száz évvel ezelőtt még, a Feketeügy teljesen körülfolyta, és csak az északkeleti részen kapcsolódott a fennsíkhoz.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
Aki csak reménykedik, általában a reménnyel marad. Reménykedjünk. Lehangoló látványt nyújtott az egykor fényesebb napokat is megélt fürdő. Kézdivásárhely határában található a Fortyogófürdő nevű, egykori gyógyüdülőhely.
Vállalja a következményeket. Mi jegyezzük be elsőként, de jkgabor írt elsőnek a dobozba. Évente két-háromszor meglátogatjuk ezt a helyet Almásra menet. Homoródkarácsonyfalva nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán, 2 hektáron elterülő szelídgesztenye ültetvény található.
A XVII-dik század végén örmények telepednek Szépvízre, akik katolizálódnak és 1785-ben örmény szertartású plébániát szerveznek. Mai templomuk 1781-ben épült, az utolsó örmény plébánosa 1959-ig Bodurján János volt, azóta vasárnaponként a római katolikus plébános tart szentmisét.
